A gyerekek néha hihetetlen feszültséget és nehéz pillanatokat okoznak nekünk, amikor kilátástalanul látjuk a helyzetet, úgy érezzük hogy nem bírunk velük, nem hallgatnak ránk vagy épp valami nagyon rossz dolgot csináltak az óvodában, mondjuk verekedtek, mint az én lányom szokott sajnos néha, de számtalan esetben hihetetlen magaslatokba is tudnak minket emelni, amikor mondjuk szépen mondanak el egy verset, vagy ügyesen szerepelnek valamilyen rendezvényen, esetleg visszavezetnek minket játék közben abba a világa, amiből talán sosem akartuk kiszakadni, sosem akartunk elválni attól, a csodák, a felhőtlen örömök és a játék világába.
A múltkor megnéztünk vele egy mesét, amiben teknősök voltak, és azóta hihetetlen érdeklődése van a teknős társadalom iránt. Már odáig jutottam, hogy kifejezetten ismeretterjesztő filmet kerestem neki a teknősökről, mert kiváncsi voltam, hogy az is tetszik-e neki, leköti-e, de maximálisan odavonzotta a valódi élet és a tudomány, az ismeretek is a tévé elé. Így aztán arra gondoltam, hogy ha szerzek neki egy plüss barátot, egyteknőst, akkor az óvodában is megszűnik az alvás probléma, mert talán vele sikerülne megnyugodnia és aludnia egy jót, aminek hatására sokkal nyugodtabb és persze kezelhetőbb lenne nem csak az oviban, hanem itthon is. Rendeltem is neki egy zenélő teknőst a leakcioztuk oldaláról. Imádja. Ma volt vele először oviban, és hát elmondtuk neki az apjával, hogy a teknősnek aludnia kell, és hogy maradjon alvás közben csöndbe, mert különben megbetegszik. Remélem bevált a taktikánk. Mindjárt indulok érte az oviba, kiváncsi vagyok mit mesél majd az óvónéni. Remélem azt, hogy végig aludta a szieszta órát, és hihetetlen kedves és legkevésbé hisztis gyereket tudok haza hozni. Minden vágyam már ez.